Lescaut Városállam
p.sz. 3670-ben
Lescaut az Idinal nyugati lábánál fekvő királyság, melyet a nagybecsű Siquash da Kelthar dinasztia irányít immár öt évszázada.
Jelenleg Ruthgar Siquas da Kelthar király őszülő homlokát nyomja a lescauti korona. A királynak két fia született Süsya Varenya da Brothar-tól: Belaq és Artasar. Fennállása óta kisebb nagyobb fegyverszünetekkel harcban áll Wuxorral, melynek egykor tartománya volt az egész királyság. Mintegy ötszáz esztendővel ezelőtt Lescaut tartomány őrgrófja Virahur Siquas da Kelthar, kellő haderőt, és támogatást maga köré gyűjtve függetlenítette magát Wuxortól. Ötven évig tartott a harc melyet végül Choler con Wuxor túl költségesnek ítélt, s visszahívta seregeit Lescaut tartományából. A győzelem hírére több tartományban is lázadások törtek ki, s csakhamar Wuxor területeinek kétharmadát elvesztette. Virahur Siquas da Kelthart pedig megkoronázta Lescaut hálás népe, és az újonnan kinevezett főnemesek.
Lescaut sok mindenben követi a pyarronita hagyományokat, vallást, kultúrát, mégis sok mindenben egyedi törvények szerint élnek. Ennek oka nyílván, hogy korábban wuxori tartomány volt, még korábban pedig kyr föld volt ez is, mint minden északon.
Államforma: rendkívül érdekes egyvelege a királyságnak és a teokráciának, de alapvetően királyságnak hívják. A király a legfőbb személy. Ő a törvényhozó és a törvényt betartató. Minden országot érintő ügyben a király köteles megtárgyalni az ügyet a Belső Tanáccsal és szavazásra bocsátani, ha szükséges. Ám még, ha mind ellene szavaznak is az Ő szava a döntő és mindenki köteles betartani az utasításait. Itt lép be a Teokrácia, hiszen a Belső Tanács tagjai a Lescaut-ban legfőbbként imádott istenek főpapjai. A király nem hagyhatja figyelmen kívül a szavukat, hiszen ők az istenek ynevi képviselői. Erről bővebben a Hierarchiánál olvashatunk.
Hivatalos nyelv: egyértelműen a közös (pyarr). Az elmúlt 500 évben az egész államban elterjedt nyelv a közös. A közelmúltból kifolyólag még nem felejtődött el teljesen a kyr nyelv sem, habár a napi életben már senki sem használja. Krad isten papjai, hívei az ismerői a kyr nyelv erre a területre vonatkozó fajtájának. Illetve a magasabb nemesi körökben pusztán kedvtelésből jó páran ismerik, továbbá nem ritkán találhatunk kalandozókat, szerencsevadászokat, akik legalább olvasni tudják. Nagy szükség van rá az ősi (wuxori - kyr) romok átkutatásakor.
Kultúra: egyértelműen a pyarroni kultúrkör az elterjedt. Az emberek között gyakori a szőke haj és világos bőr kombináció, ám a magas termet már nem annyira elterjedt, mint Pyarronban. Természetesen nem halt ki teljesen a wuxori kultúrkör hagyatéka sem, ezért nem ritkán találkozni sötét hajú, mélyen ülő fekete szemű lescauti-val sem.
A ruházkodás sokkal inkább a praktikusságot követi, mint a divatot. Nyáron szívesen bújnak könnyed selymekbe (csakúgy, mint Pyarronban), míg télen a nehéz állati prémeket kedvelik az emberek. Ősszel és tavasszal a bőr a kedvelt viseleti forma. A nemesi körökben viszont kialakult egy újfajta divat. Lévén, majd az összes nemes lovag is egyben (és erre rendkívül büszkék is), így elterjedt a díszpáncél viselete. A legkülönfélébb fajtájú és színű vértezetek kerülnek ki az arra érdemes kovács-mesterek kezei közül. Ezek a páncélok java persze nem alkalmas a hadviselésre, csupán az igazán tehetős nemesek engedhetik meg maguknak, hogy tökéletes és mutatós vértezetekben mutatkozzanak.
Jellem: összességében az Rend - Élet a legelterjedtebb. Ettől függetlenül eléggé változatos, szinte minden kombináció megtalálható. A nagy többség által „viselt" rend-élet egyre gyakrabban egészül ki a „cél szentesíti az eszközt" eszmével. Ez sajnos minden kasztra egyre jellemzőbb. Gyakorlatilag csak az egyének lelkiismerete szab határt annak, hogy mi a cél és mi az eszköz. Ettől természetesen a lescauti-ak nem rosszak. A többség az állam törvényeit betartva él, csupán az önzés egy fajtája ütötte fel itt is a fejét, mint bárhol másutt.
Vallás: pyarroni. A legelterjedtebb Arel, Ellana, Dreina, Darton, Kyel és Krad istenek kultusza. Az ő templomaik a legmagasabbak a fővárosban, ahol egyébként az összes pyarroni isten templomából van legalább egy. A többi nagyvárosban ezen öt isten temploma biztos megtalálható, míg a kis városokban, falvakban akár csak egy templom van.
Rivális kultúrkör: a szomszédos Wuxor, ezáltal a Kyr és természetesen az ősi Krán is. A Tíz törvény értelmében nem fogják azonnal karóba húzni ezen eszmék követőit, csak ha ellenükre tesznek.